Legjobbnak találom

...ha a lehető leggyakrabban dokumentálom a napi munkámat, mert így születnek talán kész darabok is, nem csak halmokban állnak az utolsó simításra várók. Persze azért vannak befejezettek is: egy kupac új batyus már készen várja a hétvégi kétnapos WAMP-ot.
De a legtöbb csak így hever, szépen szortírozva, kezek, lábak, fülek, testek külön-külön, abban reménykedve,  hogy hamarosan egymásra találnak.

És ez itt még csak a kisasztal, amit most plusz munkára fogtam. Hány doboz van még, ami félkész figurákat rejt...

A szemfülesebbek jól látták, igen. Van ott már karácsonyi nadrágba bújt mackótest is. :)



4 megjegyzés:

  1. te jó ég, Brigi, ez mennyi munka!

    VálaszTörlés
  2. ohh de cukkerek lesznek :D manufaktúrában készülnek?

    VálaszTörlés
  3. az attól függ: ha belefér, hogy a "tőkés" vállalkozó és a betanított munkás is én vagyok? Habár lehet a férjem a tőkés és akkor máris szabályos manufaktúránk van. :)
    De azért igyekszem spórolni az idővel, és egy-egy részfolyamatot ameddig bírok, csinálom. Nem olyan látványos, bár amikor már csak az utolsó simítás marad egyszerre harminc macin mondjuk, az igen eredményes napnak tűnik mindig. ;)

    VálaszTörlés

Köszönöm, hogy megtisztelsz hozzászólásoddal!