Lassan már ideje lesz, hát emlékezzünk róla is: a hóemberről.
(Az én kisebbik fiam már nyár közepe óta várja, hogy építhessen hóembert és hóvárat.
Hiába, aki januárban született egy havas napon, annak a vérében van!)
(Az én kisebbik fiam már nyár közepe óta várja, hogy építhessen hóembert és hóvárat.
Hiába, aki januárban született egy havas napon, annak a vérében van!)
Csukás
István: Dal a hóemberről
Hideg szél fúj, hogy az ember
Majd megdermed.
Kinek jó ez? Csak a kövér
Hóembernek!
Szeme szénből, az orra meg
Paprikából.
Lába nincs, de minek is, ha
Úgysem táncol.
Ütött-kopott rossz fazék a
Tökfödője,
Megbecsüli, hiszen jó lesz
Még jövőre.
Seprűnyél a nagyvilági
Sétapálca,
El is mehetne, ha tudna,
Véle bálba.
Ilyen ő, az udvarunkon
Nagy gavallér,
Bár rajta csak ujjal rajzolt
Az inggallér,
Mégse fázik, mikor minden
Majd megdermed,
El is mennék, ha lehetne,
Hóembernek!
Hideg szél fúj, hogy az ember
Majd megdermed.
Kinek jó ez? Csak a kövér
Hóembernek!
Szeme szénből, az orra meg
Paprikából.
Lába nincs, de minek is, ha
Úgysem táncol.
Ütött-kopott rossz fazék a
Tökfödője,
Megbecsüli, hiszen jó lesz
Még jövőre.
Seprűnyél a nagyvilági
Sétapálca,
El is mehetne, ha tudna,
Véle bálba.
Ilyen ő, az udvarunkon
Nagy gavallér,
Bár rajta csak ujjal rajzolt
Az inggallér,
Mégse fázik, mikor minden
Majd megdermed,
El is mennék, ha lehetne,
Hóembernek!
Az én lányom is januárban született, hatalmas hóesésben hoztuk haza:)
VálaszTörlésBár ő még nem várja a havat, mert még csak most lesz 2 éves:)