Együtt a család - mese hétvégére

Mára egy tündérmesét hoztam, mert az is kell néha...

Sarkadi Ágnes: Amarillisz

Alfar völgyében minden tündér tudta, hogy mi a feladata. Egyedül Amarillisz, a piros ruhás tündérlány volt tanácstalan. A sok tündérpalánta szorgalmasan tette a dolgát. Volt, aki állatokat gyógyított, volt, aki letört ágakat forrasztott össze, csak Amarillisz járkált dologtalanul.

Egy nap találkozott Venszával, a szelek tündérével.

- Mondd csak, te miért téblábolsz itt? Miért nem dolgozol?
- Dolgoznék én, ha tudnám, mi a munkám. Te ki vagy, és honnan tudod, mi a hivatásod?- Vensza vagyok, a szelek tündére. Nem értem a kérdésedet, én mindig is tudtam, hogy mi a dolgom. A barátom minden szél és kóbor szellő. Hagyom, hogy kitombolják magukat, és szépen rendet rakok utánuk. Mondhatom, nem egyszerű feladat. Ha Hurrikána felénk jár, hetekig ki sem látszom a takarításból.
- Értem - bólintott Amarillisz szomorúan. - További jó munkát neked!

Vensza megsajnálta Amarilliszt.

- Várj csak, várj! Nagyon rossz lehet, ha valaki nem tudja, mi a dolga. Mi lenne, ha felkeresnéd Korment, a tündérek anyját? Ő biztosan segít!

Amarillisz elmosolyodott.

- Köszönöm, Vensza! Nagyszerű gondolat!
- Nem lesz egyszerű dolgod, senki nem tudja, mikor merre kószál Kormen. Járj sikerrel!

Vensza hosszan nézett Amarillisz piros ruhája után. „Milyen hivalkodó ez a viselet... Ki gondolná, hogy ez a kis tündér ilyen kétségbeesett. Még azt sem tudja, hogy mi a dolga."- morfondírozott. Nagyot sóhajtott. Eszébe jutott, hogy neki bezzeg mennyi teendője van. Előző nap a vad, északi szél tett látogatást a völgyben.

Amarillisz elindult. Az Alfar völgyét beragyogta a késő délutáni napsütés. Amarillisz a völgy minden szegletét ismerte, de még soha nem találkozott Kormennel. Úgy gondolta, nekivág Ambaknak, a hegynek, ami meredek sziklacsúcsával magasodott a völgy felett.

A mese folytatását itt találjátok: mesemalom.hu