Az alábbi vers Lackfi János: Bögre család című kötetében jelent meg, az író honlapján itt elérhető. Illusztráció: Emiliano Ponzi
Lackfi János: Dorottya legyőzi a hisztit
A hiszti sós-zsák lehet,
Százötven kiló,
Lábamra csimpaszkodik,
Mint óriási ló.
Százötven kiló,
Lábamra csimpaszkodik,
Mint óriási ló.
Felemelni nem tudom,
A hiszti nehéz,
Lerogy alatta a láb,
Megfájdul a kéz.
A hiszti nehéz,
Lerogy alatta a láb,
Megfájdul a kéz.
Rángat össze-vissza csak,
Jobbra-balra ráz,
Földre húz, ordíttat is,
Zeng belé a ház.
Jobbra-balra ráz,
Földre húz, ordíttat is,
Zeng belé a ház.
Kifacsarja a szemem,
A könnyem csöpög,
Orromból üveg folyik,
Kivörösödök.
A könnyem csöpög,
Orromból üveg folyik,
Kivörösödök.
Bármit kérnek tőlem, az
Nem tetszik neki,
Biztat, mondjak rá NEMet,
Lábam tekeri.
Nem tetszik neki,
Biztat, mondjak rá NEMet,
Lábam tekeri.
De ha apa megölel,
A simogatás
A száz kilót leszedi,
Majd cipelje más.
A simogatás
A száz kilót leszedi,
Majd cipelje más.
Ha majd apa felemel,
Elbír engemet,
Könnyű lufi lettem, és
Szinte lebegek.
Elbír engemet,
Könnyű lufi lettem, és
Szinte lebegek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése