Sokszor mondják a szépen rajzoló gyerekre, hogy micsoda kreatív kölyök! Pedig a kreativitás ennél jóval több, sőt más! A kézügyesség egy adottság, ami vagy van, vagy nincs. Fejleszthető, de azért kell hozzá némi alap. A kreativitás viszont mindenkiben ott van. Sokszor észre sem vesszük, pedig nap mint nap használjuk. Persze én most a hétköznapi értelemben vett kreativitásról beszélek, nem a géniuszok határtalan zsenialitásáról.
A témát az 50-es években Joy Paul Guilford, amerikai pszichológus kezdte el vizsgálni és így fogalmazta meg: "A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolódását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését." (forrás: Pszichológia elméleti alapok)
Tehát egyfajta rugalmas gondolkodásmódot, leleményességét, egy adott probléma egyéni megvalósítását jelenti. Persze nem véletlenül jutottak eszembe a témával kapcsolatban a gyerekek, hiszen bennük valóban nagy még a kreatív készség, sok olyan módszert találnak ki egy-egy feladat megoldására, amire mi felnőttek nem is gondolnánk, hiszen belőlünk már kinevelték ezt a fajta látásmódot. De ez is fejleszthető, méghozzá játékkal, művészeti tevékenységekkel, új dolgok kipróbálásával.
Sokszor mondták már azt, milyen jó nekem, hogy ilyen kreatív vagyok, mikor elkészítettem egy új figurát vagy például átrendeztem a lakást. De a kreativitás nem ennyiből áll. Ugyanannyira kell a kevés pénzből egészséges, finom heti menü kitalálásához vagy a családtagok programjainak összeegyeztetéséhez, de a munka során felmerülő új kihívások megoldásához is. Ha csak megpróbáljuk más szemszögből nézni a felmerülő problémát vagy a szokásos hétköznapi dolgainkat, már az is leleményes megoldásokra sarkall.
Biztos vagyok benne, hogy valamilyen formában mindenkiben jelen van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése