Kedden a kertben

Nem is tudom, örüljek-e, vagy sem. A szomszéd telken nem építettek még házat, nem is törődnek vele, így szabadon nőnek a növények. Aminek következtében gyönyörű "füves szavanna" alakult ki, tarkítva ilyen szépséges mezei növényekkel, mint a pipacs és a kamilla.


Ugyanakkor a parlagfű is erősen gyarapodásnak indult, meg a mindenféle pázsitfüvek (derékig, mellig érnek), ami a család allergiás tagjainak megkeseríti életét... :(((

7 megjegyzés:

Tímel írta...

Ó, én örülnék :)
Hát,egy allergiás nem biztos...én is voltam a nyári fűfélékre...aztán kikezeltem magam, mert az orvosoknak nem ment :)

boGár krea írta...

Tímel! Én is szeretem ezt a rétet, rengeteg állatot ismerhetnek meg már itt az udvarban a fiúk ezáltal. A szomszédba járnak felfedező útra... :)
De közben a férjem és a nagyfiam fújja az orrát, dörzsöli a szemét, kapar a torkuk... :(
Hogyan kezelted ki magad?

Tímel írta...

Nos,nem túl tudományosan...ha gondolod,itt ne is olvasd tovább :):)

Minden betegség pszichés. Menekülés valamiből. Amikor már szinte minden fűre kiütéseim lettek, 100 zsepi/nap volt az adagom,nem láttam,és ritka pocsékul éreztem magam, a gyógyvackok meg csak rontották a helyzetet...egyszerűen elegem lett. Olyan nagyon dühös voltam magamra,hogy azt el nem tudom mondani! Merthát senki más nem pöttyösödik ki a fűtől,nekem miért kell???
Elhatározásom nagyon nagy volt, kevés ilyen nagy horderejű döntést hoztam életemben.
Azt mondtam: na MOST volt elég ebből!! Kimegyek az udvarra,sőt! a kertbe,és a fűben fogok ülni! Rájövök,mit utálhatok annyira, hogy így kelljen reagálnom...és ha nem ma, akkor holnap is, és aztán is...ha kínozni akarod magad Timikém,akkor itt a nagyszerű lehetőség,addig vonszollak ki nap mint nap, amíg be nem fejezed a hisztit!
És megtettem. Voltak olyan rohamaim, hogy csak...az egész testem égett és vöröslött,100 zsepi pár óra alatt. Szépen rájöttem mi is a baj! Anyukám elvárta, hogy azt a kertet amit ő talált ki (számomra örömtelen túl méretezett konyhakert, szörnyű ízű zöldségekkel), mindenki gondozza,mert ezt esszük. Útáltam.Nagyon. Amikor allergiás lettem, nem kellett segítenem neki. Kimenekültem a számomra nyomasztó helyzetből. Vettem egy nagy levegőt, és bátorságot anyám elé állni, tudván, hogy ki fog borulni: Anya, gyűlölöm a kertet!! Ezentúl csak akkor gyomlálom, ha kedvem lesz hozzá,utálom a zöldségeket,utálom hogy kötelező,és ennyi nem is kell nekünk! Ha kell megyek suli után dolgozni, és megveszem, de nem csinálom tovább! Elegem van!!!!
A reakciója nem is volt olyan szörnyű:) Később leültünk beszélgetni is róla. Ahogy rendbe raktuk, a dolgot, úgy múlt el az allergiám, mintha sosem lett volna.

Az allergia lényegében nem más, mit egy túlreagált helyzet a szervezet részéről, támadásként él meg ártalmatlan dolgot. Ha valós veszélyre reagálnának az allergiások, akkor mindenki az lenne :)
Azóta tanultam energia gyógyítást. Ott tanultam, hogy az agy hajlamos összekötni a rossz élményeket olyasmivel is, ami nem vett részt az élményben, csak ott volt, mint kísérő.
Elég a kísérő elem, és máris produkálja a fölös és túlzott védelmi reakciót a későbbiekben. Nevetségesnek tűnő apróságok is okozhatnak allergiás reakciót. Vissza kell menni addig,amíg az első ilyen reakció előjött. Minden apró részletet átgondolni,mert a részletekben lesz a megoldás.A rossz emléket át kell alakítani jóvá.Nem átalakítani kell, csak felerősíteni a pozitív, illetve ártalmatlan voltát.
Pl. volt egy hölgy, macska szőr allergiával. 8-9 évesen megkarmolta egy cica.10 évesen lett allergiás, majd asztmás. Minden egyes macskától frászt kapott, a szőrük is elég volt, mert agya előtérbe dobta a rossz érzést, a régi macska támadásról. Így nem kerülhetett macska közelbe,mert allergiás volt, amit mindenki tiszteletben tartott :)
Tizen évesen ezt nem tudtam. Akkor nem kínoztam volna magam :) De,így az agyam elkezdett kattogni, mert kényszerítette rá a testem :)

boGár krea írta...

KÖSZÖNÖM!!!!
Az elméletet én is ismerem. De kicsi fiamnál nem tudom mire vélni, bár vannak tippjeim. Mégis, azt hiszem inkább kedvenc kineziológusommal fogom kideríteni, nála, mi a helyzet.
(A férjem, mintha idén jobban lenne... Remélem redbe jött a lelke! Megbékélt a kerttel, meg a természettel!)

Tímel írta...

Kinezológus remek 5let!!!
Szorítok a még allergiásoknak :)

Sára írta...

milyen különleges ez a "cirmos" pipacs!

boGár krea írta...

A "cirmos" pipacson a nap süt át! :) De tényleg szép!