Szeretem

..., hogy végre nem halogatom tovább.
Alapvetően pozitív hozzáállású embernek gondolom magam, igyekszem a dolgok jó oldalát nézni. Persze vannak nehéz napok, mikor semmi sem akar sikerülni, semmi sem jó és magam sem tudom, mit akarok.
Na, hát ezeken a napokon a legnagyobb kihívás a napos oldalra koncentrálni. Ilyenkor veszem legnagyobb hasznát az optimista kis naplómnak.
.

Régóta tervezgetem, hogy rendszeresen vezetek egy ilyen füzetet, idén el is kezdtem. Minden nap írok bele pár sort, nem címszavakban a lehető legtöbb jót, inkább a legfontosabb dolgokat jobbik felüknél megragadva. (kombináltam KicsiKató két naplóját, mellesleg nagy lökést adott az elkezdéshez az írása, köszönöm!) 
Egyfelől látom, mennyi remek pillanat tölt meg egy napot. Másfelől mivel kizárólag este veszem elő a füzetet, egyúttal végig is gondolom az elmúlt huszonnégy óra eseményeit. Érdekes mennyire visszahat ez az egész napra. Hiszen ki kell majd tölteni a füzetet, kellenek a boldog pillanatok... :)


2 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

Dicséretes ötlet, komolyan mondom, iskolában kéne tanítani! Hátha vidámabb nép lennénk! :)

boGár krea írta...

A "nép" belőlünk áll. :)
A gyerkőcöket (és a férjet)mindenesetre erre nevelem. Csak pozitívan! :)