Hoztam...

...egy kis nyarat! :)
Már említettem, hogy mikor ide költöztünk, épp virágzott  a napraforgó. Előkerestem a képeket. A teraszról fotóztam nappali fényben...



...és alkonyatkor...


Szeretem ezt a tájat nézegetni, minden évszakban. A távolban a Vértes nyújtózkodik.
Szoktátok a felhők váltakozását figyelni? Ez is egy kedvelt - bár ritka - elfoglaltságom, persze főként melegebb időkben...

4 megjegyzés:

BCili írta...

Csodaszépek ezek a napraforgók! Nagymamaám kedvence, biztos szívesen ülne nálatok a teraszon :)
én meg a terasz előtt a fűben hevernék és csak lesném az eget, mert a felhővadászat megnyugtató, de egy pici szellő és mezei virág illat is kell még hozzá!

ja ma láttam élőben az egyik hóembered és macid, aranyosak nagyon :)

krisz írta...

Csodaszép!varázslatos helyen van a házatok!

Lidércke írta...

Ezt nem a mi teraszunkról fotóztad véletlenül? ;D Én is imádom a napraforgót. :)

brigi írta...

Köszi lányok!
Cili - szellőben nincs hiány! Néha attól tartok, elviszi a házat. Ezeken a gyönyörű lankákon úgy felgyorsul a szél, hogy kimenni is alig tudunk olyankor. Borzasztóan tudom sajnálni a facsemetéinket...
Na, persze a nyári szellő rendben van! :)
(Hol láttad a mackóékat, ha nem vagyok indiszkrét?)

Lidércke - amennyiben Pécs körül is a Vértes húzódik, de! Épp csak beugrottam a teraszotokra...:D

(Idén még nem vetettek semmit - mármint ősszel a búzát -, úgyhogy reménykedem a napraforgóban... Persze ott van még a kukorica, borsó, stb, amit tavasszal vetnek. :() Ha nem mondtam volna még, a diplomámban az áll: általános agrármérnök! :)))Tényleg!