Reggel a kertben


Tegnap reggel kikísértem a fiúkat és találkoztunk a járda szélénél egy kicsi rézsiklóval. Még fiatalka lehet, mert 35 centi körüli hossza nagyjából a fele a végleges méretének. Szóval egyelőre csak a rovarokat pusztítja nálunk, ami nem zavar, de ha megnő és a gyíkokat is célba veszi, annak nem fogok örülni. Bár az sem biztos, hogy itt lakik, lehet, hogy csak erre járt.


Közben azért mutatok virágot is. A pázsitszegfű épp a legjobb formáját hozza.


És a rózsaloncok is virágba borultak.



Mi mást találhattam volna rajta, mint egy aranyos rózsabogarat. (Ez a neve, nem becézgetem.) Éppen a felkelő nap felé fordította a hátát, szépen megcsillan rajta a fény.


 A virágloncon is vannak végre virágok, picik, de illatosak. És egyre többen lesznek.


Az ajtó melletti ágyásba ismét ültettem margarétát, mert nagyon szeretem és tavaly is hatalmas bokorrá nőtt nyár végére. Nem is tettem most mellé mást, úgyis elnyomná.


A napvirág is kinyitotta első virágait. Rendkívül bájosnak, kecsesnek látom.


De van még olyan varjúháj is, ami épp most felesel a napnak. 


És a levendula is kezdi már. Még csak egy-két bimbó, de hamarosan tele lesz illatával az udvar!


Aztán van olyan is, ami nem a virágával díszít. A deres csenkesz is épp most hozta kalászait, és habár nem adja vissza a fotó, csodás látvány, ahogy a szélben lengedeznek.







2 megjegyzés:

a Matula ikrek írta...

Hű, micsoda szín-, és illatorgia van nálatok! A pázsitszegfűét például imádom... :)

boGár krea írta...

Bizony! Közben pedig most virágzik az akác is a faluban. Esténként nem is érezni mást. Csodás!